Egy félidőnyi előnyt adtunk a szovjeteknek 66-ban – a teljes meccs audiókommentárral

Három csoportmeccsén háromféle arcát villantotta fel a magyar válogatott az 1966-os vb-n. Portugáliától úgy kapott ki, hogy a döntetlen is az ellenfélre nézve lett volna hízelgő, hiszen rengeteg helyzetet elpuskázott. Aztán az egész torna talán legjobb játékát nyújtva, csodagólokkal elverte a címvédő Brazíliát, majd feledhető meccsen, színtelen produkcióval legyőzte Bulgáriát. Egy közös pont volt, Baróti Lajos együttese mindhárom fellépésén gólt kapott az első 15 percben.

Ezek után aligha lehetett sejteni, hogy milyen teljesítménnyel rukkolunk elő a szovjetek elleni negyeddöntőben. Baróti a Gelei József – Mátrai Sándor – Káposzta Benő, Mészöly Kálmán, Sipos Ferenc, Szepesi Gusztáv – Nagy István, Rákosi Gyula – Bene Ferenc, Albert Flórián, Farkas János összetételű, mondhatni jól bevált, szinte a brazil- és bolgárverő tizenegyet küldte a pályára - az egyetlen változtatást Nagy beállítása jelentette, aki Mathesz Imre helyére lépett.

Velünk ellentétben a szovjetek olyan könnyen vették a csoportmeccseket, hogy a harmadik találkozóra már a cserecsapatot küldték fel. Kezdésként Észak-Koreát 3-0-ra, aztán Csiszlenko góljával Olaszországot 1-0-re verték, így Chile ellen Nyikolaj Morozov szövetségi kapitány számos alapemberét pihentethette, és a cserékkel aratott 2-1-re győzelmet. A történelem egyetlen aranylabdás kapusa, Lev Jasin, a védelemből Ponomarjov, illetve a csatársor három kiválósága, Csiszlenko, Banyisevszkij és Malofejev is rápihent a magyarok elleni csatára.

Az 1966-os vb-negyeddöntő volt a két ország harmadik tétmérkőzése, nyerni addig még egyszer sem sikerült. Az 1952-es moszkvai meccseket is beleszámítva kilencszer találkozott a két válogatott, s 810 perc mindössze egy magyar győzelmet hozott. Persze hiába pihentek rá a szovjet ászok a magyarok ellen meccsre, a harmadik percben olyan segítséget kaptak, amit holtfáradtan is megoldottak volna. A 3. percben egy bal oldali kis szögletet követően Porkujan éles szögből, a rövid sarkot vette célba, Gelei rávetődött a labdára, ami átcsúszott a hasa alatt, Csiszlenko pedig a hálóba vágta. A magyar válogatott a negyedik meccsén is gólt kapott az első negyedórában a világbajnokságon, és harmadszor került hátrányba, hiszen Portugália és Bulgária is vezetett ellene.

Amíg azonban a bolgárok ellen még a szünet előtt sikerült fordítani, addig a szovjetek ellen gyakorlatilag az egyenlítésre sem volt esélyünk az első félidőben. A magyar együttes nem talált a fogást riválisan, görcsösen és pontatlanul játszott, ráadásul a szünet után azonnal újabb gólt kapott. Egy balról elvégzett szabadrúgás átszállt Gelei felett, Porkujan pedig a gólvonalról a hálóba pöccintette.

Az 57. percben szépítettünk, Mészöly átadását Bene jobbról, az ötös sarkáról a hosszú sarokba küldte. Az Újpesti Dózsa csatára a magyar válogatott valamennyi meccsén gólt szerzett ezen a vb-n. Ez rajta kívül mindössze Sárosi Györgynek sikerült az 1938-as világbajnokságon.

A maradék időben lett volna esélyünk a fordításra: Sipos szabadrúgását Jasin bravúrral védte, Mészöly és Rákosi pedig közelről hagyott ki óriási ziccert. Persze a szovjetek előtt is adódott lehetőség, a hajrában ők is nagy helyzetet rontottak. A magyar válogatott, noha továbbjutott a legnehezebb csoportból, az elődöntőbe már nem lépett tovább.

Baróti Lajos a 2-1-es vereség után azonnal lemondott, balszerencséjére a BBC magyar adásának mikrofonjába. A szövetségi kapitány egy egyszerű „Mi a véleménye a mérkőzésről?”- kérdésre fakadt ki: „Hagyjon békén! Nem bírom én ezt idegekkel. Magyarországon én leszek a bűnbak, a bitang, a hazaáruló, mert megint kikaptunk a ruszkikról. Csinálja az, akinek több szerencséje van. Én már nem vagyok szövetségi kapitány.” Mindezt itthon módfelett nehezményezték…

A magyar válogatott végül a hatodik helyen zárta az 1966-os világbajnokságot. Két fellépésén, Portugália és Brazília ellen nagyszerűen játszott, Bulgáriát feledhető teljesítménnyel verte, míg a negyeddöntőben egy félidőnyi előnyt adott a Szovjetuniónak. Sajnos két mérkőzésen is súlyos kapushibák nehezítették a helyzetét, Szentmihályi a portugálok, Gelei pedig a szovjetek ellen bakizott. Gyakorlatilag keretbe zárták a vb-t.

Ezzel együtt arra senki sem számított, hogy a következő két világbajnokságot nélkülünk rendezik, és legközelebb 1978-ban jutunk ki a viadalra. Immár ismét Baróti Lajos vezetésével…

---