Erősödik a magyar futball hátországa

Az Elnökség meghallgatta és elfogadta az idén februárban kinevezett női A-válogatott szövetségi kapitány, Markó Edina szakmai beszámolóját, amelyből kitűnt, hogy a szakember nemcsak a női nemzeti csapat világ- és Európa-bajnoki selejtezőire való felkészítését kívánja megoldani, hanem mélyreható változtatásokat kíván elérni a szakág egészében. Ezen törekvései megvalósulása esetén professzionálisabb, szervezettebb női labdarúgás alakulhat ki a következő évek során. Az első időszak eredményeként női válogatottunk idén 57 napot töltött együtt, melyek során 15 mérkőzést játszott. A mérleg ötvenszázalékos, 7 győzelem, 1 döntetlen, 7 vereség. Női válogatottunk jelenleg a FIFA ranglistáján a 42., míg az UEFA erősorrendjében a 34. helyen áll.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a jövő évben kisméretű (20x45m) sportpályák burkolatcseréjére és felújítására létesítmény-fejlesztési programot indít, hátrányos helyzetű térségekben. Az MLSZ által az e célra biztosított 100 millió forinthoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma további 100 millió forintos költségvetési támogatást nyújt.

A döntéshozó testület ülésén szóba került a nemrégiben bevezetett klubkártya-rendszer is. Az MLSZ június 26-i elnökségi ülésén hozott határozatában mondta ki, hogy az OTP Bank Liga csapatainak bajnoki és Magyar Kupa-mérkőzésein a jegyértékesítés során kötelező a szurkolói kártya alkalmazása annak érdekében, hogy a törvényben meghatározott névszerinti beléptetés gördülékeny módon valósuljon meg mindenütt. A kártyarendszer egységesítésére szolgáló átmeneti időszak után, szeptember 15-től már csak szurkolói kártyával (klubkártyával vagy az MLSZ által kiállított Futballkártyával) lehet jegyet vásárolni a mérkőzésekre, november óta pedig a magyar válogatott összecsapásainak megtekintéséhez is szükség van kártyára. Az Újpest, a Videoton FC és a DVTK a hazai mérkőzéseire átmenetileg felmentést kapott a kötelező kártyahasználat alól, a három klubnál összesen így is több mint 20 ezren váltottak ki kártyát.

A Ferencváros vezetése kérte, hogy a szövetség a harmadlagos kártyák (köztük a Futballkártya) birtokosainak jegyvásárlására lehetőséget teremtő szektor kialakítására a tavaszi szezon végeztéig adjon haladékot. A klub - kérelme szerint - a rendelkezésre álló rövid idő alatt technikailag nem tudta megoldani a semleges szektorok kialakítását, a Ferencváros ezért a 2014/15-ös bajnokság végéig haladékot kapott a kötelező semleges szektorok kialakítására. A Videoton FC helyzete speciális, hiszen az stadion építése csak 2015 őszén indul el, s így a „régi stadionban” már nem alkalmazzák az eszközt. Erre való tekintettel a Videoton FC a 2014/15-ös bajnokság végéig haladékot kapott a szurkolói kártya bevezetésére.

December 1-jéig több mint 130 ezer kártyát váltottak ki, ami azt mutatja, hogy a szurkolók túlnyomó része elfogadta a kártyarendszer bevezetését, és gond nélkül használja a jegyvásárlást lényegesen meggyorsító kényelmi eszközt. A legtöbb kártyát, több mint 42 ezret, a Ferencváros állított ki, ami azért nem meglepő, mert a klub közel egy évtizede alkalmazza a klubkártya rendszerét. A szintén új stadionnal rendelkező, tavalyi bajnok DVSC-Teva bő 13 ezer, a DVTK 10 ezer, az Újpest FC közel 8 ezer klubkártyát adott ki, de a „dobogó” második helyén nem egy klub, hanem a Magyar Labdarúgó Szövetség áll 20 ezer Futballkártyájával! Ezek jelentős részét a Finnország elleni Eb-selejtezőt megelőző két hétben váltották ki a szurkolók, akik aztán meg is töltötték a találkozóra a Groupama Arénát. Érezhetően felgyorsította a folyamatot az online előregisztráció lehetősége, amelyet szintén több ezren választottak.

Az MLSZ elnöksége májusban elfogadta az ad hoc bizottság által készített Utánpótlás-nevelési koncepciót, amely meghatározza a fejlesztési irányokat az utánpótlás bajnokságok 2015-2020-as időszakra vonatkozóan úgy, hogy az eddigi képzési és versenyeztetési rendszer szakmai fejlődést biztosító, jó elemei megmaradjanak, de az új rendszer szolgálja az OTP-MOL Bozsik-programból „kiöregedő” játékosok folyamatos szereplési és fejlődés lehetőségét.

Az MLSZ Utánpótlás Tanácsadó Testülete (UTT) több alkalommal egyeztetett az utánpótlás-korosztályok versenyeztetési rendszerének szakmai elvárásairól, követelményeiről az MLSZ Szakmai Bizottságának elnökével, az MLSZ Versenybizottságának elnökével és az MLSZ Versenyigazgatóságának képviselőivel, valamint a megyei igazgatóságok igazgatóival és szakmai vezetőivel. Ezt követően a vitaanyagot megtárgyalták az MLSZ Szakmai-, Amatőr-, NB I- és Versenybizottságai, valamint a megyei igazgatóságok igazgatói és szakmai vezetői is. Az MLSZ UTT ezt a többlépcsős egyeztetési folyamatot követően terjesztette az elnökég elé javaslatát, amely összhangban van a már korábban jóváhagyott utánpótlás koncepcióval. Az Elnökség mélyreható vita után úgy döntött, hogy a koncepció elfogadása további egyeztetéseket igényel annak érdekében, hogy az átalakuló utánpótlás-versenyrendszer a jövőben hatékonyabban segítse a tehetséges játékosok szakmai fejlődését.

Szalai László, az MLSZ Edzőképző Központjának vezetője bemutatta a szövetség legújabb innovációját, a központ online szervezési és edzéstervezési rendszerét. A számítógépes rendszer segítségével az utánpótlásképzéssel foglalkozó edzők a több mint 1200 gyakorlatot tartalmazó adatbázis felhasználásával, online segítséget kaphatnak a magas szakmai színvonalú edzésmunka tervezéséhez és végrehajtásához. A komplex, IT technológiai alapú segédeszköz hatékonyan segíti a jövőben az utánpótlás-nevelésben dolgozó szakemberek munkáját.

A futsal Nemzeti Bajnokság II. osztályában szereplő sportszervezetek székhelyén lévő sportcsarnokok, tornacsarnokok nem minden esetben érik el méreteikben, a hatályos szabályzatban eddig meghatározottakat. A szakág népszerűsítése és tömegesítése céljából szükségessé vált, hogy az eltérő méretű, kisebb pályával rendelkező területek is bekapcsolódhassanak a rendszeres bajnoki- és kupaküzdelmekbe, ezért az Elnökség jóváhagyta az infrastruktúra-szabályzat módosítását, melynek eredményeképpen a 40x20 métertől minimális mértékben eltérő küzdőterek is elfogadhatóak. Ez a döntés főként az utánpótláskorú labdarúgók fejlődését segíti.

Az Elnökség az ülésen elfogadta a Futsal Bizottság elnökének, a Szakmai Bizottság elnökének, valamint az NB II-es Bizottság és a Női Bizottság elnökének beszámolóit. Az MLSZ Elnöksége az ülés zárásaként megköszönte valamennyi, a magyar labdarúgásban dolgozó munkatársának az egész éves áldozatkész munkáját.

---