Fogynak a budapesti klubok az NBI-ből

Visszatérő mondás a magyar labdarúgással kapcsolatosan, hogy Budapest-központú, mi több, túlságosan Budapest-központú. Ennek régen volt alapja, ma már nem. Az elmúlt időszakban (nagyjából) kiegyenlítődött a részvétel a nyugati, a keleti és a budapesti régió között, mi több, 2019–2020-ban öt nyugat-magyarországi csapat lesz, négy keleti és három budapesti mellett.

Kétségtelen: nem volt ez mindig így. Az 1901 és 1926 közötti amatőrkorszakot átléphetjük, hiszen akkor az első osztályban szövetségi, ha úgy tetszik, futballértelemben véve kizárólag budapesti (nagy-budapesti) egyesületek szerepeltek. Fontos megjegyezni: nem közigazgatási értelemben, hiszen ismert, hogy, például Újpest, Kispest, Csepel, Budafok, vagy Soroksár csak 1950-ben lett hivatalosan is a főváros része. A bajnokságok történetének első negyedszázadában a legjobb vidéki csapat(ok) többször is játszottak az országos bajnoki címért, de azt megnyerni soha nem tudták.

A profi korszak változást hozott, a következő tíz évben jellemzően nyolc fővárosi csapat játszott a Profi Ligában, majd a Nemzeti Bajnokságban. A Ferencváros az Újpest, valamint a Kispest, illetve önfeloszlatásáig a Hungária jelentette az állandóságot, de a csapatok köre 1926 és 1944 között változott, egyébként ebben a periódusban összesen (a budafokiakat, soroksáriakat, csepelieket beleértve) 21 fővárosi és 21 vidéki szerepelt a legmagasabb osztályban. Utóbbiak azonban az ötvenszázalékos részvételi arányt csak két idényben (1941–1942, 1943–1944) érték el.

A negyvenes évek elejétől, másképpen fogalmazva a II. világháború éveiben érezhető volt az a törekvés, hogy az MLSZ minél több vidéki csapatot szeretett volna az elitben látni. A gyakorlati első ember, Gidófalvy Pál ennek különösen élharcosának számított. Szándékát csak erősítette az a politikai akarat, hogy a bécsi döntésekkel visszatérő történelmi területek képviselői is bekapcsolódjanak az élvonalba. Emlékezetes, hogy 1944-ben nyert először vidéki csapat bajnokságot (a Nagyváradi AC), de megjegyzendő, abban a szezonban az első hat között három olyan együttes végzett (a NAC-on kívül a Kolozsvári AC és az Újvidéki AC), amely a visszacsatolt területeket képviselte.

A II. világháború utáni első bajnokság mezőnye az amatőrkorszakot idézte, hiszen még alig létezett országos közlekedés, ezért pedig a szövetség csak budapesti csapatokat osztott be a legmagasabb osztályba. A következő idény (1945–1946) újabb kuriózumot jelentett, hiszen akkor szerepelt egyszerre a legtöbb fővárosi csapat az első osztályban (18), igaz, ekkor is volt annak létszáma a legmagasabb (28).

1951 a futball szempontjából nevezetes arról is, hogy az volt az első teljes idény a klubok „szovjet típusú” átszervezése után, de emeljük ki azt is, hogy ekkor fordult elő először, hogy az első osztály csapatainak a felét vidéki klubok adták. Ez az arány volt jellemző (1953 kivételével) egészen 1956-ig, függetlenül attól, hogy a budapestiek domináltak.

Újabb mérföldkövet jelentett az 1957–1958-as idény, amelyben először csökkent a budapesti csapatok aránya ötven százalék alá. Miután 1962 tavaszán kiesett az NB I-ből a három évvel korábban még bajnok Csepel SC, a tizennégy csapatos mezőnyben mindössze öt budapesti maradt. Ilyen kevés 1902 óta nem akadt a legmagasabb osztályban! Kivételt jelentett az 1962–1963-as évad, mert miután a Csepel visszajutott, majd az Egyetértés is a legjobbak közé emelkedett, jellemzően hat-hét budapesti szerepelt az NB I-ben. Kiemelendő az 1970–1971-es szezon, amelyben az első hat helyet a hat fővárosi gárda foglalta el.

A második mexikói világbajnokság utáni időszakról számos változás eszünkbe juthat – akad egy, aminek semmi köze a válogatotthoz, ellenben jelentős: az 1986–1987-es idényben csökkent először a budapestiek aránya egyharmad alá, a tizenhatos mezőnyt öt fővárosi és tizenegy vidéki egyesület alkotta. Más kérdés, hogy a hat „pestiből” öt az első hat között végzett.

1996 nyarán a szövetség ismét tizennyolcra emelte a létszámot, ezzel összefüggésben nőtt a fővárosi csapatok száma: 1953 óta először volt nyolc az elitben – egyébként mindmáig utoljára.

Az évszázad (az évezred) mélyponttal zárult, az 1999–2000-es szezonban a tizennyolc élvonalbeli együttesből csupán öt volt budapesti. Azóta csak egyszer volt több: a 2005–2006-os idényben hat, tizenhatból.

Az eddigi negatív rekordot a 2003–2004-es idény hozta, a képlet megegyezett a mostanival: tizenkét csapatból három budapesti szerepelt a mezőnyben. Közel sem volt olyan kiegyensúlyozott a térkép, mint mostanában: a három budapesti (Ferencváros, Újpest, MTK) mellett két keleti (DVSC, Békéscsaba) és hét (!) nyugat-magyarországi (Siófok, Sopron, Pécs, Videoton, ZTE, Győri ETO, Haladás) alkotta a mezőnyt.

Amióta ismét tizenkét csapatos a legmagasabb osztály, előbb kétszer öt, majd két évben is négy-négy budapesti fért be. 2019 nyarától huszonöt százalékra csökken arányuk az OTP Bank Ligában.

Budapesti* csapatok az élvonalban

1901–1926      Az amatőrkorszakban kizárólag budapesti csapatok szerepeltek az élvonalban.
1926–1927      8/10 (a tízes létszámú élvonalból nyolc budapesti)
1927–1928      8/12
1928–1929      8/12
1929–1930      7/12
1930–1931      8/12
1931–1932      8/12
1932–1933      8/12
1933–1934      8/12
1934–1935      8/12
1935–1936      10/14
1936–1937      11/14
1937–1938      11/14
1938–1939      10/14
1939–1940      9/14
1940–1941      8/14
1941–1942      8/16
1942–1943      9/16
1943–1944      8/16
1945 nyár        12/12 (csak budapesti csapatokat osztottak be)
1945–1946      18/28
1946–1947      9/16
1947–1948      11/17
1948–1949      11/16
1949–1950      10/16
1950 ősz         10/16
1951                7/14
1952                7/14
1953                8/14
1954                7/14
1955               7/14
1957 tavasz     6/12
1957–1958      6/14
1958–1959      7/14
1959–1960      7/14
1960–1961      6/14
1961–1962      6/14
1962–1963      5/14
1963 ősz         6/14
1964               6/14
1965               6/14
1966               6/14
1967               6/16
1968               7/16
1969               7/16
1970 tavasz     6/16
1970–1971      6/16
1971–1972      7/16
1972–1973      7/16    
1973–1974      7/16    
1974–1975      6/15
1975–1976      6/16
1976–1977      6/18
1977–1978      6/18
1978–1979      7/18
1979–1980      6/18
1980–1981      7/18
1981–1982      6/18
1982–1983      6/16
1983–1984      7/16
1984–1985      6/16
1985–1986      7/16
1986–1987      5/16
1987–1988      5/16
1988–1989      5/16
1989–1990      6/16
1990–1991      6/16
1991–1992      6/16
1992–1993      7/16
1993–1994      7/16
1994–1995      6/16
1995–1996      7/16
1996–1997      8/18
1997–1998      6/18
1998–1999      7/18
1999–2000      5/18
2000–2001      5/16
2001–2002      5/12
2002–2003      4/12
2003–2004      3/12
2004–2005      5/16
2005–2006      6/16
2006–2007      5/16
2007–2008      5/16
2008–2009      5/16
2009–2010      5/16
2010–2011      5/16
2011–2012      4/16
2012–2013      4/16
2013–2014      4/16
2014–2015      4/16
2015–2016      5/12
2016–2017      5/12
2017–2018      4/12
2018–2019      4/12
2019–2020      3/12

*Futball- és nem közigazgatási értelemben.

A nyitókép a Kispest Honvéd és a Vasas 1990-es összecsapását örökíti meg.