Kétharmadához érkezett a 2021-2022-es OTP Bank Liga, melyben debütált a Video Assistant Referee, a VAR-rendszer. Az első tapasztalatok kedvezőek, amelyeket a játékvezetők működését értékelő adatok is megerősítenek.
Kétéves előkészítő munka után (amely során az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, és megtörtént a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése) elkezdődött a rendszer alkalmazása „élesben”. Az idei szezontól az OTP Bank Ligában elindult a VAR-rendszer, amelynek alkalmazásától sokat vártak a sportág hazai szereplői, de legfőképp a szurkolók.
VAR-bírók és asszisztensek
A VAR-buszokban hárman dolgoznak, a videóbíró, a videóbíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videóbírónak összesen 16, videóbíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 13-an állnak rendelkezésre júliustól. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnt az NB I-ben.
A nemzetközi tapasztalatok arra hívták fel a figyelmet, hogy nem szabad csodát várni ettől a műszaki megoldástól sem. Külföldi példák sokasága mutatja, hogy a VAR segítségével meghozott ítéletek körül is sok az olykor érzelmekkel átitatott vita, egyet nem értés.
A VAR az eddig eltelt hét hónap során négy típusú, a mérkőzést befolyásoló döntés meghozatalában segítette a játékvezetőket: gólok, büntetők, közvetlen piros lapok, hibás azonosítás esetén.
Az alábbi tájékoztató kisfilm segít megérteni a VAR működésének alapjait:
A hazai tapasztalatok az első 21 forduló 127 mérkőzését követően úgy foglalhatóak össze, hogy a technika használatával jelentős mértékben, mintegy 80%-kal csökkent a súlyos, akár a mérkőzés kimenetelét befolyásoló játékvezetői tévedések száma. Szintén komoly előrelépés történt a gólok megítélésénél, ugyanis az elmúlt időszakban egyetlen egy ilyen hiba sem történt.
A VAR 2548 alkalommal végzett ellenőrzést, és ezek után 57 alkalommal avatkozott be, ebből 42-szer a pályán végzett felülvizsgálatot a VAR-kocsik személyzete. A mérkőzések 63,5%-ában egyáltalán nem volt szükség VAR beavatkozásra.
A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a rendszer alkalmazása természetszerűleg nem tökéletes. Szólni érdemes azokról az esetekről is, amikor ritkán, de előfordult, hogy az elvárhatónál lassabban született meg a végső döntés. Ezek jellemzően gól előtti leshelyzetek elbírálásakor fordultak elő, de egy-egy esetben műszaki nehézségek hátráltatták a gyors döntéshozatalt. (Pl.: Kisvárdán egy alkalommal 6 percig állt a játék.) Előfordult olyan hiba is, amikor a VAR-kocsiban dolgozó személyzet is hibázott, nem vett észre egy szabálytalanságot (pl.: FTC-Újpest FC, kezezés).
A VAR összességében komoly segítséget nyújtott a pályán tevékenykedő játékvezetői stáboknak, akiknek a teljesítményét a legmodernebb eszközökkel elemzik és értékelik. Ezen értékelések alapján elmondható, hogy az eddig lejátszott mérkőzéseken a játékvezetők döntéseinek a pontossága 97,6%-os volt. Korábban soha nem mértek ilyen magas értéket.
Ehhez az eredményhez jelentősen hozzájárul az a tény, hogy a játékvezetők és asszisztensek folyamatos képzése mellett a VAR kocsiban dolgozó személyzet tagjai is rendszeres elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, és a teljesítményértékelésüket külön is elvégzik a szakmai felügyeletüket ellátó szakemberek.
A VAR magyarországi bevezetésének tapasztalatairól a bajnokságot követően érdemes részletesebb elemzést végezni, feldolgozva az első szezon tapasztalatait.