A futball legfontosabb mérőszáma a gól, ezért ezzel kezdjük az elemzést, az alábbi diagramon a szerzett és kapott gólok kapcsolatát vizsgáltuk. A legjobb teljesítményt nyújtó, vagyis a legtöbb gólt szerző és legkevesebbet kapó csapatok vannak a jobb felső részben, ebbe a szekcióba jelenleg a Ferencváros, a Zalaegerszeg és a Kecskemét tartozik, vagyis a tabella első öt helyezettje közül három. A harmadik helyezett Puskás kapta a második legkevesebb gólt mérkőzésenként, viszont a szerzett gólok számában még a ligaátlagtól is elmarad. A hétvégén első győzelmét arató újonc Vasas kapta a negyedik legkevesebb gólt az NB I-ben, viszont ezzel egyidejűleg a legkevesebbet szerezte, ezért is áll jelenleg az utolsó helyen.

Az egy mérkőzésre vetített lövések számát illetően az Újpest áll az élen, viszont gólszerzés terén elmarad a ligaátlagtól. Ebben a mutatóban is kiemelkedik a listavezető Ferencváros, amely sok lövésből sok gólt lő. Ugyanilyen csapat rajta kívül a Kisvárda, a Zalaegerszeg és a Debrecen. A Paks és a második helyen álló újonc Kecskemét szintén jó teljesítményt nyújtott, hiszen a szerzett gólok számában átlag fölött, a kapura lövések számában átlag alatt teljesít, vagyis keveset lő kapura, de annak a nagy százalékából gól lesz.

A kapott gólok és az ellenfelek kapura lövésének száma közötti kapcsolat is mutat érdekességeket. A legtöbb lövés a Kecskemét kapujára érkezik mérkőzésenként, ehhez képest az újonc kapja a harmadik legkevesebb gólt. A bajnoki címvédő és aktuális listavezető Ferencváros kapuját veszik be a legkevesebbszer, viszont Sztanyiszlav Csercseszov csapatának kapujára érkezik a negyedik legtöbb lövés. A Puskás védekezésben abszolút kiemelkedik a mezőnyből, hiszen amellett, hogy kevés gólt kap, kevés lövést is enged az ellenfeleknek, akárcsak a Zalaegerszeg.

A támadóharmadban történt labdaérintések száma és a szerzett gólok között nem minden esetben van összefüggés, de a Ferencváros mindkét mutatóban messze kiemelkedik a többiek közül. A Ferencváros után azonban az Újpestnek és a Fehérvárnak van a legtöbb labdaérintése a támadóharmadban, mégis ez a két csapat szerzi a második és negyedik legkevesebb gólt mérkőzésenként. A skála másik végén a Zalaegerszeg található, amely átlag alatti a támadóharmadban történt labdaérintések számában, mégis a Ferencváros és a Kisvárda után a legtöbb gólt lövi.

Gólt a tizenhatoson belülről a legkönnyebb szerezni, oda viszont előbb el kell juttatni a labdát. A Ferencváros ebben a tekintetben is veri a mezőnyt, utána viszont a Paks és a Debrecen következik. Az Újpestnek és a Fehérvárnak is sok labdaérintése van a támadóharmadban, onnan viszont már nem tudják hatékonyan a labdát a tizenhatoson belülre juttatni; az Újpest csak épphogy megugorja a ligaátlagot, a Fehérvár pedig már elmarad tőle. A legkevesebb pontos passza a tizenhatoson belülre a Kecskemétnek volt eddig, ettől függetlenül már tizenhét gólt szerzett a csapat, és jelenleg 20 ponttal a tabella második helyén áll.

Egyéni mutatók

Tizenegy fordulót követően a zalaegerszegi Eduvie Ikoba és a paksi Varga Barnabás hét-hét góllal vezeti a bajnokság góllövőlistáját. Azonban amíg Varga 946 perc alatt lőtte ezt a hét gólt (135 perc / gól), addig Ikobának elég volt 568 perc (81 perc / gól). Ikoba mindössze 3,78-as xG-ből szerezte a hét gólját, vagyis egy átlagos NB I-es játékoshoz képest sokkal hatékonyabban teljesít eddig. Klasszikus középcsatár szerepkörét jól mutatja, hogy a 23 lövéséből tizennyolc a tizenhatoson belülről érkezett. A szintén hétgólos Varga 20 lövésből és 4,84-es xG-ből szerezte eddigi találatait. Ikobát és Vargát Driton Camaj és Kenan Kodro hat-hat góllal követi a góllövőlistán.

A gólpasszok rangsorát szintén két játékos vezeti, méghozzá két zalaegerszegi. Tajti Mátyásnak és Gergényi Bencének egyaránt négy-négy gólpassza van, viszont Tajti 147 perccel kevesebb időt töltött a pályán, mint csapattársa. A 24 éves Tajti remek idényt fut, nemcsak a gólpasszok terén emelkedik ki a mezőnyből, hanem a 90 percre vetített kiugratások, támadóharmadba juttatott passzok és progresszív passzok számában is a legjobb hat játékos között van az NB I-ben.

A védekező mutatók közül az egyik legfontosabb a megelőző szerelés. A megelőző szerelés olyan esemény, amikor a védekező játékos megszerzi a labdát az ellenfél lövésénél, passzánál vagy beadásánál. Aki ebben a mutatóban kiemelkedik, arról általánosságban elmondható, hogy jól helyezkedik és jól olvassa a játékot. Ebben a mutatóban eddig a Kecskemét belső védője, Belényesi Csaba teljesít a legjobban, akinek összesen 88 megelőző szerelése volt a szezonban. Őt csapattársa, a védekező- és jobb oldali középpályás, Vágó Levente követi a sorban 81 megelőző szereléssel. Az alábbi pályarajzon Belényesi megelőző szerelései láthatók, minden egyes piros kör egy megelőző szerelést jelöl.

A kapusok között is egy kecskeméti, Varga Bence a legjobb. Azokon a meccseken, amelyeken ő védett, az ellenfelek kapura tartó lövéseinek összesített xG-értéke 13,6 volt, Varga azonban csak hét gólt kapott, vagyis 6,61 gólnyi helyzetet hárított. Ebben a mutatóban a Puskás Akadémia kapusa, Tóth Balázs a második, ő 4,22 góltól mentette meg csapatát. A legjobb ötbe még Demjén Patrik (Zalaegerszeg), Dibusz Dénes (Ferencváros) és Dombó Dávid (Vasas) fért be.

Így fest tehát a helyzet tizenegy fordulót követően. A cikkben taglalt adatok alapján elmondható, hogy a listavezető Ferencváros mellett a Kecskemét és a Zalaegerszeg nyújtja eddig a legjobb teljesítményt a ligában. A kecskeméti és zalaegerszegi játékosok közül ráadásul többen egyéni ranglistákat is vezetnek, ahogy azt Ikoba, Tajti, Belényesi és Varga Bence esetében is látjuk.

Az OTP Bank Liga következő, tizenkettedik fordulója pénteken kezdődik a két újonc, a Vasas és a Kecskemét bajnokijával.