Kiemelkedő teljesítmények az őszi szezonból

Az OTP Bank Liga 2024/2025-ös kiírásában december 15-én a 17. fordulóval zárult az őszi szezon és a téli szünet remek alkalmat kínál arra, hogy visszatekintsünk az eddigi fordulókra és megnézzük, kik voltak azok a játékosok, akik az adatok alapján leginkább kiemelkedtek a mezőnyből. Az eredményességgel legnagyobb összefüggésben lévő mutatók (gólok, gólpasszok) mellett posztonként vizsgáltuk azokat a statisztikákat is, amelyek kevésbé vannak előtérben, mégis fontosak lehetnek egy-egy játékos teljesítményének értékelésekor. Emellett megnéztük azt is, kik voltak azok a fiatal magyarok, akik a legtöbb lehetőséget kapták eddig az idényben.

Nagy Zsolt: 6 gól, 8 gólpassz

A „kanadai” táblázatot Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia szélsője vezeti, aki amellett, hogy a magyar válogatottnak is meghatározó tagja, a klubcsapatában is kiemelkedő és megbízható formában játszik hétről hétre. 6 gólja mellett 8 gólpasszt jegyzett az eddigi fordulókban, nagyban hozzájárulva a Puskás őszi elsőségéhez.

A góllövőlista élén 8-8 góllal Marin Jurina és Böde Dániel áll, a Paks csatára egyúttal az NB I jelenlegi mezőnyének legidősebb játékosa is. A legtöbb assziszt szintén egy rendkívül tapaszalt játékos nevéhez fűződik, csapata gyengélkedése ellenére a válogatottsági rekorder Dzsudzsák Balázs már 9 gólpassznál tart idén.

Kapusok

Az OTP Bank Liga kapuvédőit az alapján állítottuk sorrendbe, hogy hány góltól mentették meg csapataikat, amikor ők védték a kaput. Ezt az adatot a kapott lövések xGOT (Expected Goals On Target) értékének és a kapott gólok számának különbségével számoljuk ki.  Az xGOT figyelembe veszi nemcsak a lövés helyét, de a befejezés minőségét is, azaz hogy milyen jól helyezte a támadó a lövést.

Az őszi idényben a legkevesebb gólt az Újpest csapata kapta, ebben nagy szerepe volt a lilák kapusának, Riccardo Piscitellinek, aki legalább nyolc góltól mentette meg csapatát. Őt két magyar kapus Pécsi Ármin és Gundel-Takács Bence követik a vonatkozó statisztika szerint.

Védők

A védőket általában nehezebb statisztikák alapján értékelni, mint a támadókat, aminek több oka is van. A védekező akciók sokszor kevésbé látványosak és nehezebb is azokat úgy értelmezni, mint az eredményt döntően befolyásoló eseményeket. Emellett, ha pusztán a védekező akciók mennyisége alapján állítanánk sorrendbe játékosokat, általában azok kerülnének előre, akik kisebb csapatokban játszanak, kevesebbet van náluk a labda, emiatt többször kényszerülnek védekezésre.

Emiatt olyan védekező akciókra fókuszáltunk, amelyeknél a sikerességet is lehet mérni, mint a szerelések és a fejpárbajok. Az alábbi két ábra azt mutatja, kik voltak azok a legalább 450 percet játszó védők, akik az átlagosnál többet és sikeresebben is szereltek, illetve kik nyerték meg a legnagyobb arányban a fejpárbajaikat. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosok a zöld színű területeken láthatók.

A szereléseket nézve a Ferencváros balhátvédje, Cristian Ramírez, az MTK-s Ilia Beriashvili és Nagy Zsombor is remek készségekről tesznek tanúbizonyságot, igaz, utóbbi viszonylag kevés időt (467 percet) töltött összességében a pályán.

A fejpárbajokban kimondottan erősnek számít a Győri ETO középhátvédje, Eneo Bitri, ő mind a légi csaták számában, mind pedig azok hatékonyságában messze az átlag felett teljesít. 

Középső középpályások

Egy középső középpályás passzkészsége alapvetően befolyásolhatja csapata játékát. Általános jelenség, hogy a progresszív passzok gyakrabban fordulnak elő olyan játékosoknál, akik mélyebben helyezkednek és a labdakihozatalban, a támadások felépítésében van fontos szerepük, míg a kulcspasszokat inkább azok osztják ki, akik közelebb játszanak az ellenfél kapujához és elsődleges feladatuk a lövések előkészítése.

Különösen nagy szerepük van a csapatuk sikerességében azoknak a játékosoknak, akik mindkét említett mutatóban átlagon felül teljesítenek. Az ábra jól mutatja, kinek a passzjátékában rejlik a legnagyobb veszély az ellenfélre nézve. E téren a tabella élén telelő Puskából Jonathan Levi emelhető ki, a Ferencváros játéka főképp Abu Fani, Kady Borges és Philippe Rommens átadásaira épül, a Paksnál – amikor pályán volt – Balogh Balázs és Mezei Szabolcs hozta a „váratlant”, Bognár István és Kosznovszky Márk pedig az MTK passzjátékának nagy erőssége.

Szélsők

Egy csapat támadójátéka jelentősen hatékonyabbá válik, ha többféle módon képes áttörni az ellenfelek védelmét. Értékes előnyt jelent, ha az edző olyan szélsőkkel dolgozhat, akik egy az egy elleni szituációkban zavarba tudják hozni a védőiket és képesek átjátszani őket.

Az idei szezon szélsőit a vállalt cselek és azok sikerességi mutatói alapján vizsgálva megállapítható, hogy 90 percenként a legtöbb cselkísérletet a ferencvárosi Tosin Kehinde vállalja és a sikerességi aránya is stabilnak mondható. Az NB I sokat és az átlagnál jobban cselező szélsői közé tartozik még Szabó Bálint, Molnár Ádin, Horváth Krisztofer, Adama Traoré és Pető Milán.

Csatárok

A középcsatárok szerepe a futballban folyamatosan alakul, így ezen a poszton különböző típusú játékosok is megállják a helyüket, akik eltérő feladatokat látnak el a mérkőzéseken. Ugyanakkor minden csatár esetében kulcsfontosságú, hogy milyen eredményesen használja ki a lehetőségeit, vagyis a helyzetei minőségéhez viszonyítva hány gólt szerez.

A góllövőlista vezetői, Böde Dániel és Marin Jurina rendkívül hatékony helyzetkihasználást mutatnak, mindketten bőven több gólt szereznek, mint amennyi a helyzeteik minősége alapján várható lenne. Az xG-hez képest leginkább felülteljesítő csatárok közé sorolható még Matheus Saldanha, Nejc Gradisar és Bárány Donát is.

Fiatal magyarok játékpercei

A labdarúgásunk jövője szempontjából fontos, hogy minél több fiatal magyar játékos kapjon szerepet az első osztályban. A 2024/2025-ös őszi szezonban több 21 éven aluli magyar tehetség is alapemberré tudott válni a csapatában, közülük is kiemelkedik a Debrecen középpályása, Szűcs Tamás, a Győr szűrője, Tóth Rajmund, a Puskás Akadémia hálóőre, Pécsi Ármin, valamint Dénes Csanád, a ZTE támadója. A felnőttek között fiatalon rutint szerző játékosok nagy erősségei lehetnek később a magyar futballnak, ezért is érdemes lehet követni a játékuk fejlődését.