Magyar Kupa: hússzor már sikerült a Fradinak a diadal

A sorozat hajnalán az MTK volt az első számú Magyar Kupa-specialista, a kék-fehérek az első nyolc kiírásból hatszor győztek, míg a Fradi kétszer zsebelte be az aranyérmet, először 1913-ban, majd a hosszabb szünetet követő újraindulás évében, 1922-ben, utóbbi elsőséget az UTE ellen biztosította be a csapat.

A következő elsőség 1927-ben jött, majd egy évre sikerült a címvédés is. Nagy időszak volt ez a zöld-fehérek életében, mind a két esztendőben megnyerték a bajnoki címet is, sőt 1928-ban, a magyar csapatok közül elsőként, övék lett a Közép-Európai Kupa is. Egyébként az 1928-as finálé volt az első, amelyben „igazán vidéki” csapat is részt vett: a Fradi ellen 5:1-es vereséget szenvedett, miskolci Attila FC. (A kitételre azért volt szükség, mert akkoriban még közigazgatásilag sem Kispest, sem Újpest nem tartozott Budapesthez.)

Meglepetést hozott az 1931-es finálé, a III. Kerület az Üllői úton nyert a döntőben a teljes csapatával kiálló Fradi ellen 4:1-re. 1932-ben a Hungária két mérkőzéses döntőben verte a bajnokságot százszázalékos teljesítménnyel megnyerő Fradit, Senkey Imre edzőként újrázott. Aztán 1933-ban ismét kikapott a kupadöntőben az aktuális bajnok, de méghozzá hogyan! Az idény végén a bajnoki címet elhódító Újpestet 11:1-re verte Blum Zoltán Fradija. A Nemzeti Sport lelkesedett: „Tévedne, aki azt hinné, hogy Ujpest megadta magát ellenfelének. Mert a nagy eredmény, a súlyos vereség nem az Ujpest hibáiból fakadt, hanem a Ferencváros remek játéka, egyszeriben feltámadt régi nagysága szülte. A kupadöntőn azt a Ferencvárost láthattuk viszont, amely évekkel ezelőtt a Slaviát verte tönkre egy pünkösdi ünnepen, hogy másnap a Blackburn csapatát hagyja helyben féltucat góllal. Azt a Ferencvárost láttuk játszani, amely Egyiptomban magával tudta ragadni az arabok és angolok tömegeit és szakértőit, amely Délamerikában a világbajnok Uruguayt maga alá tudta gyűrni.”

Érdekes, hogy bár a zöld-fehérek történetük egyik legemlékezetesebb győzelmét aratták a hozzájuk hasonlóan Európa legjobbjai közé tartozó újpestiek ellen, csak alig tudtak örülni a diadalnak. Nehezen tudták ugyanis megemészteni, hogy egyetlen esztendővel a „százszázalékos bajnokság” megnyerése után csak a harmadik helyen tudtak zárni a bajnokságban.

A Hungária már az 1932–1933-as kiírásban sem indult el, aztán a következő évben már a három nagyból egy sem volt a mezőnyben Az elődöntőben a Soroksár 4:1-re verte a Püspökladányt, a BSZKRT pedig 2:1-re a Szolnoki MÁV-ot. Kikövetkeztethető: az élvonal csapatai bojkottálták a tornát. Így lett kupagyőztes a Soroksár. 1934–1935-ben még történt egy bátor kísérlet a kupa „rehabilitálására”, az elöntőbe a nagy hármas és a Kispest jutott, a döntőt a Fradi 2:1-re nyerte a Hungária ellen. Ám 1935 és 1939 között a KK és a nagycsapatok állandó túrázása miatt nem írta ki a szövetség a Magyar Kupát. 1940-ben igen, de még mindig a Ferencváros és az Újpest nélkül, a Hungária pedig addigra a politika áldozatává lett.

A Ferencváros 1933-as kupagyőztes csapata

1941 őszén visszatért a sorozatba a Ferencváros – nem voltak már nagy túrák, s nem volt már a régi KK sem –, s egymás után háromszor is megnyerte a trófeát. Ritka vendég volt a bajnoki siker ezekben az években az Üllői út környékén, ellenben a Magyar Kupát sorozatban háromszor is megnyerte a csapat. Először 1942 júniusában, a Hungária körúti (akkor) MOVE-pályán. A Diósgyőrt Sárosi doktor nélkül, a Csikós – Tátrai, Lázár – Sárosi III, Polgár, Nagy II – Lukács, Füstös, Jakab, Kiss, Kiszely tizenegy verte meg 6:2-re, a csatársor minden tagja szerzett gólt, a center kettőt is. Egy évvel később megint a Fradi szerezte meg az országos kupát, ezúttal a Salgótarján 3:0-s legyőzésével, a Csikós – Rudas, Tátrai – Nagy II, Sárosi III, Lázár – Sipos, Sárosi dr., Onódi II, Finta, Gyetvai összeállításban. A triplázást meg a Kolozsvári AC elleni kétmeccses döntő jelentette, 1943 júniusában-júliusában. Az utóbbi két döntőben egyébként Schaffer Alfréd vezényelt edzőként. „Spéci” a Csikós – Rudas, Tátrai – Nagy II., Kéri, Lakat – Sipos, Sárosi dr., Sárosi III, Onódi II., Lukács E. tizeneggyel nyert a Szamos partján. A névsorból kitűnik, elsősorban a fedezetsorban hajtott végre fontos változásokat egy év alatt, centerbe vezényelve a csúcsformában játszó Sárosi III Bélát.

1958-ban a zöld-fehérek ellenfele a kupatörténet egyik nagy vesztese, a Salgótarjáni BTC volt: a nógrádi együttes 1941 és 1943 után harmadszor jutott a fináléba, s harmadszor veszített, másodszor a Fradi ellen. A győztes zöld-fehérek mindkét gólját Friedmanszky Zoltán szerezte, a tarjániak közül Csáki szépített. Érdekes: az FTC akkori edzője, Tátrai Sándor 1936-ban a Salgótarjánból került játékosként a Fradiba, amelyben játszott is egykori klubja ellen az 1943-as döntőben.

A következő kupadöntőt a Győr ellen vívta a Fradi, 1967 áprilisában, ekkor megismételt mérkőzésen a vidéki zöld-fehérek diadalmaskodtak. 1972-ben, 14 éves szünet után, ismét a Ferencváros nyert. Vépi és Albert szerezték a Tatabánya elleni gólokat, a bányászcsapat kispadján dr. Lakat Károly ült, akivel a zöld-fehérek az addigi utolsó titulusukat, az 1968-as bajnoki címet megnyerték. Albert Flóriánnak ez volt az egyetlen hazai kupagyőzelme.

A Fradi egyébként nagyszerű sorozatba kezdett: attól kezdve négyszer is nyert a páros években. 1974-ben a második vonalbeli csapatként döntős Komlói Bányász, 1976-ban az MTK-VM, 1978-ban hosszabbítás után a Pécsi MSC ellen győzött. Érdekes, hogy a Ferencváros a hetvenes években csak egyszer tudta megnyerni a bajnokságot, ellenben négyszer győzött a Magyar Népköztársasági Kupában, s még kétszer a második helyen végzett. 1979-ben azért, mert kikapott az eddigi története utolsó kupagyőzelmét elérő Rába ETO-tól. A mérkőzés egyetlen gólját Szabó Ottó szerezte.

A Fradi 1974-es MNK-aranyérmes együttese

1986-ban dőlt el először tizenegyes-párbajban a kupa sorsa, a Vasas 120 percnyi gól nélküli csata után így gyűrte le a Ferencvárost. Miután Csorba belőtte a maga tizenegyesét, a vasasos játékosok a levegőbe dobálták az – akkor még úgy hitték – az edzői pályától búcsúzó Illovszky Rudolfot. 1989-ben a Both József által irányított Honvéd 1-0-ra verte a Fradit, a gólt Fodor Imre lőtte.

Az 1991-es kupadöntőt 1-0-ra nyerte meg a Fradi Diósgyőrben (!), 8000 néző előtt. Érdekes, hogy a rendszerváltozás utáni első fináléba, az első immár nem MNK-, hanem MK-döntőbe az akkor még NB II-es Paks kiejtésével került be a csapat. A döntőben aztán az algériai Nacer góljával 1-0-ra verte Csank János csapatát, a Váci Izzó MTE-t. A kupát egyébként csapatkapitányként Pintér Attila vette át. A győztes csapat edzője, Nyilasi Tibor boldogan mondta a mérkőzés után: „Kevés nagyobb öröm érheti az embert, mint hogy edzősége első évében bajnoki ezüstérmet szerez a csapatával és megnyeri a Magyar Kupát.” Noha a Fradi esélyesebb volt, mint a csak a második félidőben jól játszó Vác, úgy tűnik az évtizedek távlatából, hogy a vezetők nem „mentek biztosra”. Nem spájzoltak pezsgőt a győzelem esetére az öltözőben.

1993-ban folytatódott a Nyilasi-korszak, az 1991-es MK-győzelem és az 1992-es bajnoki cím után a zöld-fehérek ismét megnyerték a kupasorozatot. Igaz, a lehető legkisebb különbséggel a bajnoki idényben a második vonalban szereplő, a végén onnan feljutó Haladás VSE ellen. A szombathelyi Rohonci úton 1-1-re végződött az ezúttal kétmeccses döntő első felvonása, Jagodics Zoltán és Keller József voltak a gólszerzők. A papírforma azt ígérte, az Üllői úton az FTC eldönti majd a párharcot már a rendes játékidőben. Ám ismét csak két gól született (a 23. percben Fodor Imre, illetve a 89. percben Kovács Sándor révén), a hosszabbításban meg egy sem, így aztán tizenegyesek döntöttek. 1986-ban veszített így döntőt a Fradi (a Vasas ellen), most nyert, miután a büntetőpárbajban mind az öt rúgója (Lipcsei, Gregor, Telek, Keller, Fodor) jól tette a dolgát, a szombathelyiek közül Kenesei Zoltán, Jagodics Zoltán és Nagy Mihály sikeres lövése mellett Neudl Gábor hibázott (5:3). A trófeát Puskás Ferenc adta át Keller Józsefnek, Nagy Béla, a Fradi legendás krónikása pedig gyorsan kinyomozta, hogy noha az volt a klubtörténet 16. MK-, vagy MNK-elsősége, a mindenkori csapatkapitány először vehette át a trófeát az Üllői úton.

1994-ben Puskás Ferenc adta át a serleget a kupagyőztes csapatkapitányának, Keller Józsefnek

1994-ben a Kispest-Honvéd zárt ezüstévet, a bajnokságban a Vác mögött lett második, a kupasorozatban a döntőben veszített kétszer is a Ferencvárossal szemben. Nyilasi Tibor edzői pályafutása első négy évében egyszer sem maradt trófea nélkül, a bajnoki cím mellett harmadszor nyerte meg a Magyar Kupát. Csapata az Üllői úton Wukovics László, Lipcsei Péter és Páling Zsolt egy-egy góljával 3-0-ra megnyerte az első mérkőzést, s ez sima visszavágót ígért. A Bozsik Stadionban is nyert a Fradi 2-1-re, Vincze István lőtte a hazaiak, a dán Kenneth Christiansen és Wukovics László a vendégek gólját, góljait.

1995 is a Fradi elsőségét hozta: 1991 után ismét a váciakkal játszott a zöld-fehér csapat, immár Novák Dezső irányításával. Az első találkozón 2-0-ra nyert, Nagy Zsolt és Czéh László egy-egy góljával. Különlegesség: a csereként beállt Nagy az első labdaérintéséből szerzett gólt, majd a hajrában az ő labdáját juttatta az ugyancsak csereként beállt Czéh Koszta János kapujába. A pálya villanyvilágításának avatásával összekötött váci visszavágó hét gólt is hozott, a 38. percben a hazaiak Víg Péter két és Nyikos József egy góljával 3-0-ra vezettek. A szünetig Lipcsei Péter büntetőből szépített. Teljesen nyílt volt a kupadöntő, ugyan az idegenben szerzett góllal ismét a Fradi állt jobban, de egyetlen további váci gól mindent megváltoztatott volna. Ám a második félidő Lipcsei Péter pályafutásának egyik legjobb 45 percét hozta, szerzett még két gólt (egyet tizenegyesből), majd Keller József állította be a végeredményt: 4-3, hasonlóan 1994-hez, a Fradi kettős győzelemmel lett kupagyőztes. 1976 óta először nyerte meg egy adott szezonban a bajnokságot és a kupát is a Ferencváros.

Hosszabb szünet következett az MK-döntők és a Fradi viszonyában, a csapat legközelebb 2003-ban jutott MK-döntőbe, és meg is nyerte a sorozatot. Ekkor Garami József dirigálta a zöld-fehéreket, akik közül Lipcsei Péter és Keller József már a kilencvenes évek sikersorozatának is részese volt. Mindketten ötödször lettek MK-győztesek! (Lipcsei 2004-ben megnyerte a hatodikat is.) Alkalmasint ők is, Szűcs Lajos is elsősorban Tököli Attilának köszönhették a DVSC-MegaForce 2-1-es legyőzését. A 2003. május 6-i, a Puskás Stadionban rendezett finálé szünetében még a Loki vezetett 1-0-ra, miután Szűcs Lajos a kupadöntők történetének talán legnagyobb potyagóljával jutotta előnyhöz az ellenfelet. Tököli aztán a második félidőben két gólt rúgva fordított. A Ferencváros tíz gólt szerzett az egész sorozatban, ebből hetet Tököli. Szűcs kapus megérdemli, hogy tágítsuk a horizontot: a zöld-fehérek a Pápai ELC ellen kapcsolódtak be a sorozatba, a kapus bravúrjainak is köszönhetően hosszabbításban jutottak tovább. A következő körben a Kaposvár ellen tizenegyes-párbaj döntött, Szűcs Lajos két lövést kivédett, ismét főszereplő volt. Következett a bajnoki címvédő ZTE, amely ellen Szűcs nem kapott gólt, majd az elődöntőben a meglepetés-csapat, a BKV Előre, amely ellen ugyancsak Tököli két gólja hozta a sikert. Három és héttel a megnyert kupadöntő után a Ferencváros a DVSC elleni hazai 0-0-val elveszítette a bajnoki véghajrát. A feldühödött szurkolók megütötték a bűnbaknak kikiáltott Tököli Attilát...

2004-ben már Pintér Attila vezette a Ferencvárost a Bp. Honvéd elleni kupadöntőben. A zöld-fehérek 20. alkalommal lettek kupagyőztesek, a kispestiek 9. alkalommal ezüstérmesek, mindkettő rekordnak számított akkor. Ez a sorozat sem indult könnyen a Fradinak, ha a 16 közé jutásért vívott mérkőzésen Szűcs Lajos nem védi ki Marton István a 90. percben lőtt büntetőjét, a Fradi már az ősz elején elvérzik. Nem szólva arról, hogy azon a mérkőzésen tizenegyes-párbaj döntött, Szűcs kettőt kivédett, majd az utolsót ő lőtte a kapuba! A nyolcaddöntőben a Fradi kiejtette az MTK-t, az egyetlen élvonalbeli csapatot, amellyel találkozott a 2003–2004-es sorozatban. Az elődöntőbe jutásért a Bodajkot, a döntőért az akkor NB I B-s Vasast, majd a fináléban az akkor ugyancsak második vonalbeli Bp. Honvédot kellett legyőzni. A 3-1-es sikert Tököli Attila, Gera Zoltán és Thomas Sowunmi egy-egy gólja hozta meg, Bábik Tiboré ellenében. Különleges: a kupadöntőt nem közvetítette egyetlen televíziós csatorna sem

2005-ben sorozatban harmadszor jutott döntőbe a Ferencváros, de ezúttal új név került fel a serlegre: a Matáv-Soproné, amelyet a zöld-fehérek előző mestere, a 2004-ben kupadöntőt nyert Pintér Attila vezetett a győzelemig. Székesfehérváron 5-1-re nyert az esélytelenebbnek vélt nyugat-magyarországi alakulat, amelynek góljait Tóth Mihály, Bárányos Zsolt, Balaskó Iván (2) és Horváth András szerezték A horvát Edo Trivkovic játékvezető három ferencvárosit (Rósa Dénes, Szűcs Lajos, Adem Kapic) és egy sopronit (Pintér Zoltán) is kiállított. A zöld-fehérek nem vették át az ezüstérmeket. Utóbb az elkövetett sportszerűtlenségeket szankcionálva az MLSZ kizárta a Ferencvárost a 2005–2006-os sorozatban való indulásból.

2006-ban az akkor Fehérvár FC-nek hívott mai Videoton lett a kupagyőztes, a Vasas története során másodszor játszott tizenegyes-párbajt a kupadöntőben. (Először éppen húsz évvel 2006 előtt, 1986-ban. Akkor nyert, most veszített, egyetlen lövéssel.) Egészen e sikerig a fehérvári klub azon ritka elitbe, tartozott – a spanyol Alavést és az angol Birmingham Cityt sorolhatjuk még ide –, amelynek tagjai bejutottak már valamely nemzetközi klubkupa fináléjába (ki ne tudná, a „Vidi” 1985-ben UEFA Kupa-döntőt játszott a Real Madrid ellen), ám a hazai frontokon vívott csaták nyomán üres maradt a vitrin. Csertői Aurél irányításával lett kupagyőztes a csapat, a hajdani válogatott játékos nem csinált különösebb hókuszpókuszokat, „csak” alacsony költségvetésű csapatokban képes volt jó szerkezetű, racionális futballt játszó gárdát formálni. Ezt tette korábban Siófokon és ezzel tette fel a koronát a 2005–2006-os szereplésre is. Csapatkapitánya, Kuttor Attila három, az MTK-val nyert elsőség után a Vidivel is Magyar Kupa-győztes lett. A rendes játékidőben 2-2-re végződött találkozón 6-5-re nyert a Fehérvár tizenegyesekkel, a döntő pillanatban Sebők Zsolt kivédte Molnár Zoltán lövését. Pintér Attila nemzetközi viszonylatban is példátlan bravúrhoz állt hihetetlenül közel: miután 2004-ben a Ferencvárossal, 2005-ben pedig a Sopronnal nyert, 2006-ban csak szétlövésben maradt le három év alatt a harmadik klubbal elért harmadik kupaelsőségéről.

A rossz emlékű 2005-ös finálé óta eltelt tíz évben a Ferencváros most először jutott be a Magyar Kupa döntőjébe, ahol a bajnoki címet már korábban bebiztosító Videoton FC lesz az ellenfele, a Groupama Arénában.

Jegyinformációk a Magyar Kupa döntőjére

A Ferencváros szektoraiba az FTC végzi a jegyértékesítést, míg a Videoton FC szektoraiba, valamint a semleges szektorokba a Magyar Labdarúgó Szövetség értékesíti a belépőket a meccsjegy.mlsz.hu internetes oldalon, valamint a Ticket Express hálózatában. A Ferencváros szurkolói a B1-B3 és C1-C5 szektorokba vásárolhatnak belépőket Fradi-kártyával, míg a Videoton FC szurkolói Vidi-kártyával a D3-D4 szektorba válthatnak jegyeket.

A semleges szurkolók (Futballkártyával vagy a központi jegyértékesítésbe kapcsolt bármelyik klub kártyájával) a VIP-teraszra (A1-A2, és VIP Gold szektorok) valamint az E szektorba válthatnak jegyeket. Az E szektorba kizárólag Futballkártyával és harmadik klub kártyájával lehet jegyet vásárolni.

Az MK-döntőre a semleges szektorokba jegyet váltó nézők figyelmét felhívjuk arra, hogy ne hozzanak magukkal és ne használjanak semmilyen klubjelképet, zászlót vagy klubhovatartozásra utaló eszközt, mert azt a beléptetésnél a rendezők elvehetik.

A belépők 1750-5500 forintba kerülnek. A VIP Gold jegyek 20 ezer, a VIP Bronz jegyek 12 ezer, a Skybox - ülések 60 ezer forintért vásárolhatóak meg. Fontos tudnivaló, hogy a Skybox jegyeket kizárólag a Groupama Arénában lehet megvenni, csomagonként minimum 13-at. A VIP-szektorokba a Ferencváros és a Videoton FC klubkártyájával is vásárolhatóak jegyek. A Sajóbábony VSE – Jászapáti FK Amatőr Kupa-döntőt az MK-finálé előtt, 15 órától rendezik. Kapunyitás 14.00 órakor.

---