Mérések nélkül nincs siker a modern labdarúgásban

Schuth Gábor erőnléti edző, sporttudományi szakember az utánpótlás-válogatottaknál végzett munkája mellett a felnőtt csapattal megjárta a franciaországi Eb-t. Tapasztalatairól, a válogatottaknál végzett munkájáról A sikeres foci alapja: szenzoros mérések a modern labdarúgásban című előadásában számolt be a Menta 2016 digitális konferencián a szervezők felkérésére.

A GPS-technológia és az ahhoz kapcsolódó szoftveres háttér egyre inkább beépül a futballba is. 2016 márciusa óta az MLSZ is bevezette az alkalmazását: az U15-ös korosztálytól kezdve egészen Bernd Storck válogatottjáig használják a csapatok mellett dolgozó szakemberek, így Schuth Gábor is.

– A cél az egységes standardok szerinti referenciaadatbázis létrehozása, ami lehetővé teszi a játékosok objektív, korosztály szerinti és poszt-specifikus értékelését. Az innovatív megoldást a válogatott mellett már több hazai klub is alkalmazza a csapat fizikai felkészítésére – mondta az mlsz.hu-nak Schuth.

Schuth Gábor az utánpótlástól a felnőttekig dolgozik a válogatottak mellett

A rendszer használata során a kapott értékeket a nemzetközi méréssekkel össze lehet hasonlítani, ennek segítségével pedig meg lehet határozni a képességfejlesztés irányvonalait és azt az iránymutató célértéket, amely hozzájárulhat a nemzetközi versenyképességünk növelésében.

– A méréseket már az utánpótlásban elkezdjük: az idén Eb-selejtező U17 és U19-es korosztály mellett 10-14 meccsen rögzítettük az adatokat. Ezek segítségével lehet optimalizálni a felkészülést, az edzésmunkát. Ha tudjuk, hogy az egyes korosztályokban egyes posztonként milyen fizikai igénybevételnek vannak kitéve a sportolók – például hogy mennyit kell futniuk, hány sprintet teljesítenek, mennyi az átlagos és a maximális pulzusuk –, akkor sokkal hatékonyabbá válik a játékosok felkészítése.

A mérések eredményeinek segítségével megelőzhetők a sérülések is, illetve biztosítható, hogy a játékos se túl-, se aluledzett ne legyen. Bernd Storck válogatottja is ezzel a módszerrel készült az Eb-re.

– Amikor egy válogatott tagjai megérkeznek Telkibe, teljesen különböző állapotban lehetnek attól függően, hogy éppen sérülésből épültek-e fel, vagy épp ellenkezőleg: sorozatterhelés áll mögöttük. A játékperceik száma, a klubjuknál folyó szakmai munka mind különböző. Ezt nekünk figyelembe kell vennünk a felkészítésük során, ehhez használjuk a GPS-méréseket. A 67 grammos eszközt a két lapocka közé helyezzük, majd a szerkezet 10-100 Hz közötti mintavételi frekvenciával rögzíti az adatokat – összesen több mint 1600 változót mér. Ezek közé tartozik a sebesség, a megtett távolság, az irányváltások száma, a felugrások száma, vagy az intenzív mozgások. A szakmai stáb tudja, hogy az egyes posztokon milyen terhelés várható a mért szempontokban, és ennek függvényében meg tudjuk határozni, hogy az adott meccs tükrében milyen edzésmunkára van szüksége az adott játékosnak – mutatta be a rendszer hátterét az erőnléti edző.

A GPS-technológia több mint 1600 változót mér

A felkészülés során a GPS-méréseket egészíti ki a laktátteszt, ami a vér terhelés alatti savasodását méri.

– A mérések együttes adatai alapján állítjuk össze a komplett csapat és a játékosok egyéni edzésfeladatait. Minden edzést figyelünk, és az eredmények kiértékelése után azonnal módosíthatunk is akár; a játékos kaphat könnyített vagy nehezített terhelést, vagy új típusú gyakorlatokat. Mindig az alaptervhez képest történik az újratervezés, a finomítás, a pontosítás – árulta el a sporttudományi szakember, aki szerint a konferencián nagy volt az érdeklődés a rendszer iránt, és a digitális világ örömmel fogatta, hogy a sport is egyre nyitottabb a legújabb technológiák felé.

Ezen rendszerek nagy előnye az időtakarékosság és a specifikusság, hiszen edzés- és mérkőzés közben, további időráfordítás nélkül valós versenyhelyzetben tesztelhetjük a sportolókat. A nemzetközi sporttudományi szakirodalomban a jelenleg egyik legtöbbet kutatott terület az edzésterhelés és a mérkőzésteljesítmény, valamint az edzésterhelés-sérülés kapcsolat vizsgálata. Mind a kevés, mind pedig a túl sok edzésmunka a sérülések előfordulásának jelentős növekedéséhez, és a sportteljesítmény csökkenéséhez vezet, a kettő közötti optimális egyensúly megtalálása az egyén szintjén komoly kihívást jelent a szakembereknek.

---