Mészöly Kálmánt és Mezey Györgyöt köszöntötte Csányi Sándor

Mészöly Kálmán labdarúgóként 61-szer ölthette magára a válogatott címeres mezét, később pedig ugyanennyi alkalommal ült a nemzeti csapat kispadján, mint az együttes szövetségi kapitánya. A kőkemény hátvéd 1962 nyarán Chilében negyeddöntős volt a világbajnokságon, miként 1966-ban, Angliában is. Közben Eb-bronzérmet nyert Spanyolországban, 1964-ben. Még abban az esztendőben beválogatták az Európa-válogatottba, illetve kétszer (1964, 1972) szerepelhetett a világválogatottban is. Három periódusban ült a nemzeti együttes kispadján (1980–1983, 1990–1991, 1994–1995), ő az egyetlen a labdarúgásunk történetében, aki futballistaként (1962, 1966) és magyar szövetségi kapitányként (1982) is részt vehetett világbajnokságon.

Mezey György is szerepelt játékosként az élvonalban, de sikereit edzőként érte el. 1980-tól két évig éppen Mészöly Kálmán mellett volt a válogatott másodedzője, majd az olimpiai csapatot irányította, 1983-ban pedig az A-válogatott szövetségi kapitánya lett, ő vezette ki a csapatot eddigi utolsó világbajnokságára, az 1986-os vébére. 1988 végén egy rövid ideig ismét a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 1982-ben mesteredzői címet kapott, 1985-ben és 2011-ben az év labdarúgóedzőjévé választották. Az MTK-val, a Honvéddal és a Videotonnal is nyert magyar bajnoki címet, dolgozott az MLSZ szakmai igazgatójaként, a hazai edzőképzés felelősként, illetve évtizedeken keresztül kapott megbízatásokat az UEFÁ-tól és a FIFÁ-tól is.

Egy emlékezetes mérkőzés, amelyen a Mészöly-Mezey kettős ült a magyar válogatott kispadján: az 1981-es magyar-norvég vb-selejtező:

---