Nem a semmiből jött Costa Rica csodája

A résztvevő 32 válogatott közül a legkellemesebb meglepetést eddig a Costa Rica-i válogatott szerezte játékával. A Ticosnak becézett alakulat két korábbi világbajnokot is legyőzött már – hasonlóra korábban egy tornán az Európán kívüliek közül csak a brazil és az argentin válogatott volt képes. A közép-amerikaiak nem álltak meg két bravúrnál, a görögök legyűrésével, történetük legjobb vb-szereplését produkálva, bejutottak a torna negyeddöntőjébe.

Kétségtelen tény, hogy egyetlen elemzésben sem szerepelt a torna előtt Costa Rica a négyese továbbjutásra esélyes alakulataként. A kvalifikációhoz az olasz, az angol és az uruguayi együttesből legalább kettőt meg kellett előzni, ezt nagy meglepetésre teljesítette a kolumbiai Jorge Luis Pinto által dirigált válogatott.

A semmiből jött siker? Aligha. Kétségtelen tény, hogy a Concacaf-zóna élcsapatai számára a vb-re kijutás, tekintettel a helyek viszonylag nagy számára, szinte kötelező. Ugyanakkor a térség nagyhatalmai, az Egyesült Államok és Mexikó mellett ehhez el kell csípni a rendszerint hatos döntő harmadik vagy negyedik helyét. A 2010-es torna előtt a mexikóiak vergődése javította a többiek esélyeit, de azért így is figyelemre méltó, hogy a Costa Rica-i együttes, amely csak ötödik volt a zóna csapatai között a selejtezők kiemelési tábláján, végül simán eljutott Brazíliába. A döntő szakaszban hazai pályán minden mérkőzését megnyerő Costa Rica-i válogatott a kétezres években már harmadszor (2002, 2006, 2014) lett vb-résztvevő. Úgy, hogy a zónadöntőben csak az Egyesült Államok végzett előtte.

Mindazonáltal nem volt váratlan a Costa Rica-i csapat berobbanása. A mostani egy nagyon erős generáció, a 23-as vb-keretben csak mindössze ketten, Michael Umaña és az olaszok ellen a meccs emberének bizonyult Christian Bolaños őrizték meg a helyüket a 2006-os szereplők közül. Ma már talán kevesen emlékeznek rá, de a Németországban három vereség után búcsúzott válogatott a nyitó mérkőzésén csak 4-2-re kapott ki a házigazdáktól, majd szoros meccset játszott a lengyelekkel is (1-2).

A mostani keretben főszerepet játszanak a 2009-es és a 2011-es junior-világbajnokságon, tehát a 20 éven aluliak tornáján jól szerepelt fiatalok. Öt éve, az egyiptomi vébén a Costa Rica-iak az elődöntőbe jutottak, s a bronzmérkőzésen tizenegyes-párbajban kaptak ki az Egervári Sándor által irányított magyar együttestől. Ketten, Cristian Gamboa valamint a magyarok ellen gólt szerző Marco Ureña játszanak a mostani tornán. De talán még jobb „eresztés” a következő korosztály, amely ugyan a 2011-es kolumbiai juniorvébén a legjobb nyolc közé jutásért egy a 93. percben (!) kapott tizenegyes-góllal kiesett a házigazdák ellen, olyan tehetséges játékosokat vonultatott fel, mint Diego Calvo, s főleg a Yeltsin Tejeda, Joel Campbell kettős. A még néhány napig csak 21 éves Campbell a torna egyik legnagyobb felfedezettje, holott évek óta a londoni Arsenal játékosa. Igaz, az elmúlt három idényt kölcsönben töltötte, de azért ilyen fiatal korban nem mindenki mondhatja el magáról, hogy szezononként több mint húsz bajnokit játszott a francia, a spanyol és a görög első osztályban, s hogy álomgólt lőtt a BL-ben a Manchester Unitednek. A Costa Rica-i keretből egyébként tizenegyen játszottak az elmúlt idényben európai élvonalbeli klubban, köztük a csapatkapitány, az olaszoknak gólt fejelő Bryan Ruiz a holland PSV-ben.

---