Strandfoci 2014: ugrás az elitbe

Weisz Tamás együttese "most vagy soha" hangulatban futott neki a 2014-es évnek, azzal a határozott céllal, hogy felkerüljön az Euroliga legfelső divíziójába, és kiharcolja a részvételt a 2015-ös bakui európai olimpiai játékokra. A cél elérése érdekében a válogatott már télen komoly munkát végzett, a külföldi edzőtáborozások mellett itthon is rendszeresen összejöttek a csapat tagjai, és sátorban, kemény edzésekkel készültek a nyári megmérettetésekre. Weisz Tamás a sokat bizonyított "öregekből" és néhány fiatal játékosból gyúrt össze a nyár elejére egy ütőképes válogatottat, amely már a felkészülési mérkőzéseken is biztatóan szerepelt, de a csapat körül mindenki jól tudta, hogy a csúcsformát augusztusra kell időzíteni. A válogatott edzőtáborozott az év során a Népligetben, Telkiben, Siófokon, Spanyolországban, Olaszországban, Svájcban. A játékosok közel 400 órát töltöttek homokon a felkészülés során.

A hazai rendezésű Euroliga-viadalt megelőző hétvégén a bajnoki döntővel melegítettek a válogatott tagjai, itt ismét érvényesült a papírforma, a címvédő Goldwin-Pluss Bodon FC a fináléban óriási csatában a ESC-Puebla-Gyöngyöst legyőzve újra megszerezte a bajnoki serleget.



A válogatott augusztus 8-án Siófokon, a 12 csapatos tornának otthont adó MLSZ Beach Arénában, Andorra ellen kezdte meg nagy menetelését. Az impozáns, 1560 néző befogadására képes (és a magyarok meccsein rendszeresen telt házas) "mobilstadionban" a miniállam együttese után Anglia is fejet hajtott Fekete Viktorék nagyobb tudása előtt. A mieink - a lelkes szurkolósereg jelentette előnnyel élve - azt is "elbírták", hogy a gárda gólzsákja, Besenyei Ferenc pár nappal a torna előtt lebetegedett, így csak lélekben lehetett ott a pályán a többiekkel. Az utolsó játéknapon a csehek ellen már belefért egy döntetlen is, mindkét együttes kiharcolta a továbbjutást a Torredenbarrában rendezett fináléba.

Egy héttel később, a spanyolországi viadalon az észtek elleni szoros győzelem (1-0) után az angolok következtek, itt becsúszott egy hosszabbításos vereség (4-5), de ezzel együtt is "ki-ki" meccset játszhattunk a törökök ellen a bakui kvalifikációért, és persze a döntő döntőjéért. A törökök ellen parádés teljesítménnyel, magabiztosan (6-2) nyertünk (ezzel az olimpiai szereplés már meg is volt), majd a lendület kitartott a lengyelek elleni fináléra is, ahol 6-4-re győzött a csapat, ezzel feljutott az A-divízióba, a kontinens legjobbjai közé.



Az évnek ezzel nem volt vége, Bakuban, egy meghívásos viadalon a világelitet képviselő spanyolokat és az oroszokat is sikerült megszorongatnunk, majd Azerbajdzsánt legyőzve az ötödik helyet szereztük meg a tornán. Ezt követően szeptemberben, Jesolóban még várt ránk egy vb-selejtező torna, ahol az első csoportkörből a románok és a lengyelek mögött, de az osztrákok előtt, harmadikként jutott tovább a válogatott, majd a hibátlan Svájc mögött a második helyen végezve zárt csoportjában, így a vébészereplés nem jött össze. A válogatottat novemberben így is az első húszban tartották nyilván a világranglistán, decemberben pedig egy speciális, az idei év eredményei alapján összeállított világranglistán az előkelő nyolcadik helyre rangsorolta az együttest a nemzetközi szakszövetség.

A szakmai stáb ősszel is folytatta a munkát, két telki kiválasztó edzőtábor után megalakult az U21-es válogatott, majd nem sokkal később részt is vett egy közel-keleti tornán, ahol a fiatalok bizonyították, hogy hamarosan velük is lehet majd számolni a felnőtt válogatottban.

---