Taktikai kitekintés: letámadás az OTP Bank Ligában

A letámadás célja a labdavesztést követően a labda mielőbbi visszaszerzése az ellenfél térfelén. A
letámadás intenzitását a játékosok fizikai adataiból lehet a leghatékonyabban mérni, de a labdás
eseményekre vonatkozó adatok alapján is látható, hogy mely együttesek szánnak kiemelt szerepet a
letámadásnak. Az ún. PPDA-mutató (Passes Allowed Per Defensive Action) jó irányadó, ez a
statisztikai adat azt mutatja meg, hogy egy csapat hány passzt enged az ellenfelének a támadó- és a
középső harmadban, mielőtt valamilyen védekező akciót (szabálytalanság, megelőző szerelés,
megnyert védekező párharc, becsúszó szerelés) kezdeményezne. Minél kisebb ez a szám, annál
intenzívebb és annál koraibb egy csapat letámadása.

A 2021/2022-es NBI-es szezonban a Paksnak volt a legintenzívebb a letámadása, a tolnaiak átlagban
7,74 passzt engedtek az ellenfelüknek, mielőtt védekező akciót kezdeményeztek volna. A Paksot a
Ferencváros (8,09) és a Honvéd (8,74) követte a sorban, míg a legkevésbé intenzív letámadása a
Debrecennek volt, amely átlagban 13,11 passzt engedett az ellenfelének. Az átlagos PPDA 10,15 volt
a 2021/2022-es szezonban.

Az új idény előtt öt csapat edzőt váltott, ezért könnyen lehet, hogy egész másképp fest majd ez a
sorrend az ősz folyamán, mindenesetre érdekes lehet összehasonlítani, hogy kik lesznek majd, akik
nagyobb szerepet szánnak a letámadásnak, és tudják-e hasonlóan hatékonyan játszani ezt a taktikát,
mint az előző szezonban a gólrekordot elérő Paks.