U17-es válogatottunk 1-1-es döntetlent ért el a szerbek elleni idegenbeli felkészülési mérkőzésen.
A szerbiai túrát magában foglaló évzáró összetartás első, keddi mérkőzésén a magyar U17-es válogatott rengeteg egyéni hibát vétve 4-1-es vereséget szenvedett a szerbektől, a csütörtöki visszavágón azonban megmutatta igazi arcát, s a 80 perc végén a házigazdák örülhettek az 1-1-es döntetlennek.
Bár a szerbek valamivel többet birtokolták a labdát, a mezőnyfölényük mindössze azt jelentette, hogy a felezővonal környékén járatták a labdát, miközben hiába próbálták rést találni a védelmünkön. Ebből következik, hogy a hazaiak nem jelentettek komolyabb veszélyt a kapunkra, ezzel szemben a válogatottunk rendre hatékonyan játszotta meg a megszerzett labdákat, több nagy helyzetet is kialakítottunk, kapufánk volt, és az első negyedórában egy büntetőt is lőhettünk, amit azonban Virág Ákos nem tudott értékesíteni. A csapatkapitány a 17. percben jóvátette hibáját, egy szöglet után fejelt a hálóba, megszerezve a vezetést a mieinknek.
A szünetben megérdemelten vezettünk, és a második félidőben is szervezetten futballoztunk, de az 55. percben egy szabadrúgást követően a házigazdák egyenlíteni tudtak. A folytatásban is megvoltak a lehetőségeink, de végül csak helyzetekig jutottunk, újabb gól nem született, 1-1-es döntetlennel zárult a találkozó.
- Sikerült javítanunk az előző mérkőzéshez képest, de lehet hiányérzetünk, mert a helyzetek alapján meg kellett volna nyernünk a mérkőzést.
Két nap alatt sokat javultunk, elsősorban koncentrációban léptünk előre, de emellett szervezettebben és taktikusabban is futballoztunk, erre a játékra már tekinthetünk megfelelő kiindulási alapként a jövőre nézve - mondta a mérkőzést követően Belvon Attila szövetségi edző az mlsz.hu-nak.
Szerbia-Magyarország 1-1 (0-1)
Magyarország: Bese Balázs (Deczki Máté, 41.) - Erdélyi Botond, Virág Ákos, Horváth Csanád, Gajda Márkó - Stoiacovici Dávid, Kiss Bence - Bévárdi Zsombor (Kiliti Róbert, 70.), Horváth Olivér (Nyéki Márk, 52.), Lakatos István - Kundrák Norbert (Szekeres Pál, 75.)