75 éves Szabó György

1979. október 26-án egy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban az Egyesült Államok elleni 2–0-s vereséggel végződött találkozón. Ekkor 37 éves is elmúlt már, így ő a legidősebb játékos, aki debütált a magyar válogatottban.

Szabó pályafutása a Honvédségen keresztül jutott el a magyar labdarúgás első osztályába.

A sorkatonai szolgálat alapkiképzése után sportszázadhoz került, és a Tatai Honvéd játékosa lett az 1964-es idényben. A tavaszi szezonban 15, az ősziben 14 gólt szerzett balösszekötő poszton, és bajnok lett a csapattal. A jó teljesítményének köszönhetően a Tatabányai Bányász felfigyelt a játékára, és mint sorkatona átigazolhatott az élvonalbeli klubhoz.

1965. január 4-én kezdte meg az edzést a Tatán edzőtáborozó Bányásznál. Az előkészületi mérkőzéseken rendszeresen pályára lépett, és 1965. március 14-én az élvonalban is bemutatkozott a Ferencváros ellen a Népstadionban. Szabó jobbszélsőként debütált, az FTC védősorában Dalnoki Jenővel került szembe. A Tatabánya vezető gólját az ő beadásából Bíró Gyula szerezte. A mérkőzés végeredménye 1–1 lett.

Első NB I-es gólját 1965. április 25-én szerezte a Csepel ellen, idegenben. Kléber Gábor edző irányításával a Tatabánya végül a 6. helyen végzett a bajnokságban, Szabó 22 mérkőzésen szerepelt és 6 gólt szerzett, majd ezt követően még majdnem két évtizeden keresztül szolgálta a klubot.

– A közel húsz évre, amit a csapatban töltöttem, mindig is szívesen emlékszem vissza. Ha valamit ki kellene emelnem a húsz évből, akkor én három dolgot említenék. Az 1973-as és az 1974-es KK-győzelmeket, amikor is Lakat dr. volt az edzőnk, és nagyon jól összerakta azt a csapatot. A másik, a pályafutásom befejezése előtti bajnoki ezüst, illetve bronzérem. És amit még fontosnak tartok, hogy tíz évig én voltam a csapatkapitány, amire a mai napig nagyon büszke vagyok – emlékezett vissza Szabó a tatabányai időkre.

Szabó jobbszélsőként, jobbhátvédként összesen 510 mérkőzésen lépett pályára a Tatabányában, és 75 gólt szerzett.

---