A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hosszú távú fejlesztési stratégiájában kiemelt helyen szerepel a sportág infrastrukturális feltételeinek javítása. Fontos pillanat, hogy a Kormány keddi döntésének hatására felgyorsul a létesítmények felújításának üteme, ez pedig az MLSZ és a magyar labdarúgó-társadalom életében kiemelkedően fontos és örömteli történés.
A projektre fordítandó összesen 40 milliárd forintból jut a meglévő pályák komfortosítására is, így 2016-ig összesen 1000 futballpálya újul meg. Ezen összeg mintegy felének felhasználásáról döntött most a magyar kormány. Az elfogadott összeg tehát nem új forrást jelent, hanem a program elindulását, amelyet a stadionok gyors felújítása követ.
A korábban – Michel Platini, UEFA-elnök szeptemberi, budapesti látogatásakor – bejelentett átfogó infrastruktúra-fejlesztési program keretében 27 NB I-es és NB II-es stadion újul meg különböző mértékben. Nem kizárólag a profi futballra megy a pénz, hiszen az amatőr- és az utánpótlásfutball javítását legalább annyira szolgálják a beruházások, mint a mérkőzésre látogató nézők igényeit.
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az MLSZ egy éven át tartó munkával felmérte a hazai futballpályák és stadionok műszaki állapotát, figyelemmel a kiszolgáló létesítmények színvonalára is. Egyértelmű, hogy a stadionok, pályák állapota messze elmarad az európai, de még a régiós átlagtól is. A felmérést követően összeállított létesítményfejlesztési szakmai terv azt a célt szolgálja, hogy a források lehető legjobb felhasználásával gyorsan és érezhetően javuljon az infrastrukturális helyzet. E program megvalósítását finanszírozza a magyar kormány e hároméves projekt folyamán, s ennek jelentős része a kormányülésen elfogadott összeg.
A program hivatott arra, hogy a magyar futball több évtizedes infrastrukturális lemaradást felszámolja, és olyan körülményeket teremtsen, hogy újra vonzó legyen a futball közege és így a férfiak mellett mind több gyermek és nő válassza sportágául a labdarúgást. A magyar futball történetében még soha sem sikerült elérni, hogy a legtöbb igazolt sportolóval, közel 200.000 labdarúgóval rendelkező sportági szakszövetség olyan körülményeket teremthessen, amelyek méltóak a sportoláshoz, a kulturált szabadidő eltöltéséhez.